A RAM (Random Access Memory) a számítógép belső memóriája. Ha már használtál számológépet, akkor biztosan használtad annak memória (M+, M-, MR, MC) funkcióit is, amelyek egy számítási példa részeredményének tárolására, illetve annak későbbi felhasználására szolgálnak.
A számítógép belső memóriája azonban nem csak egy számtanpélda részeredményét, hanem annak valamennyi bemenő adatát (amely számokkal a műveleteket elvégezzük), eredményeit (emlékszel még a másodfokú egyenlet megoldó képletére? Ott is több mint egy eredményt kaphatsz), illetve magukat a matematikai műveleteket is (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) eltárolja. A matematikai műveletek - és az egyéb utasítások - meghatározott sorrendjét hívjuk programoknak, illetve az általuk felhasznált számokat (és minden mást, amivel műveleteket végezhetünk) pedig adatoknak. A belső memóriában mindkettőnek (vagyis a programoknak és az általuk felhasznált adatoknak) helye van.
RAM modulok
A belső memória modulokat az alaplap megfelelő foglalatában kell elhelyezni.
RAM modulok az alaplapi foglalatban
A mai számítógépek minimum 2-4 GByte (gigabájt) tárolókapacitású belső memóriával rendelkeznek. Ennél kevesebbel ne érd be, ellenkező esetben számítógéped hallatlanul lassú lesz.
Mint azt az előző fejezetben már említettük, a processzor és a belső memória együtt jelenti azt, amit az emberi test esetében az agy. A számítógépnél ez két külön alkatrészt (processzort és RAM modulokat) jelent, de ahhoz, hogy a számítógép működőképes legyen, természetesen mindkettőre szükség van.
A processzor az, amely az utasítások sorozatát, a programokat futtatja, és a belső memória az a terület, ahol mindezt megteszi. Könnyedén belátható, hogy minél nagyobb ez a terület - vagyis a belső memória mérete, tárolókapacitása – annál több programmal és adattal tud a processzor egyszerre foglalkozni. Vagyis a RAM mérete szintén jelentős befolyással van a számítógép teljesítményére.
A belső memória addig képes őrizni a benne található információkat, amíg megfelelő áramellátást kap. Egy áramszünet következtében mindenről azonnal megfeledkezik. Nem fogja tudni, mivel foglalatoskodott az imént és milyen adatokkal tette azt. Ekkor a számítógép újraindul.
Ha kikapcsoljuk a számítógépet, a belső memória tartalma szintén törlődni fog. Így a programjaink és adataink hosszabb távú tárolására a belső memória nem alkalmas, vagyis szükség van egy olyan eszközre, amely a számítógépen tárolt információt akkor is képes megőrizni, ha az áramellátás szünetel. Erre a célra kezdetben mágnesszalagot, később floppy lemezt használtak. Napjainkban a merevlemez látja el ezt a feladatot.