Sok szó esett a programokról és az adatokról, valamint arról is, hogy ezek általában vagy a merevlemezen, vagy pedig – a programok futásának ideje alatt - a belső memóriában (RAM) találhatóak. Ezeknek az eszközöknek a tárolókapacitása azt fejezi ki, hogy rajtuk (bennük) mennyi információt tudunk eltárolni. A tárolókapacitás mértékegysége a bájt (angolul, byte), amely vagy egy betű, vagy egy számjegy, vagy egy írásjel – összefoglaló néven: karakter - eltárolására elegendő.
1 bájt információt egy 8 számjegyű, kettes számrendszerbeli számmal lehet kifejezni. Ennek a 8 számjegyű számnak az egyes helyi értékeit nevezik bitnek. Egy bit értéke kétféle lehet: 0 vagy 1, a kettes számrendszer szabályai szerint.
De térjünk vissza oda, hogy 1 karaktert 1 bájton lehet eltárolni. Ez azt jelenti, hogy ha meghatározzuk egy könyvben található betűk, írásjelek és számjegyek számát, akkor eredményül megkapjuk, hogy az adott könyv – digitális formában – hány bájt tárolókapacitást kötne le a merevlemezen.[1] Ez az érték valószínűleg jó nagy lesz, így szükség lesz a más helyen jól ismert prefixek bevezetésére. A távolságot sem méterben, hanem sokkal inkább kilométerben szoktuk megadni, mint ahogyan élelmiszert sem grammokban, hanem dekagrammokban és kilogrammokban vásárolunk.
A bájt esetén is léteznek ezek a prefixek, az alábbiak szerint:
|
Érték |
Rövidítés |
Váltószám |
|
1 kilobájt |
1 kByte 1 kB |
1024 bájt |
|
1 megabájt |
1 MByte 1 MB |
1024 kilobájt |
|
1 gigabájt |
1 GByte 1 GB |
1024 megabájt |
|
1 terabájt |
1 TByte 1 TB |
1024 gigabájt |
A váltószám 1024 (amely a 2 tizedik hatványa), nem pedig 1000. Ez szintén a kettes számrendszer szabályai miatt van így. A manapság (2012, február) jellemző tárolókapacitások:
CD lemez 700 MByte
DVD lemez 4,7 vagy 8,4 GByte
Blu-Ray lemez 25 vagy 50 GByte
Merevlemez 1-2 TByte
RAM 4-8 GByte
[1] Ez persze egy erősen leegyszerűsített számítási mód, mivel a valós érték ennél azért több lenne. De szándékosan választottam ilyen leegyszerűsített példát, a könnyű érthetőség kedvéért.